Az oklevél eredetiben nem maradt fenn, legrégibb másolata Könyves Kálmán 1109. évi latin és görög nyelvű kiváltságlevelében található meg, amely megerősíti a veszprémvölgyi apácák javait. Nyelvében és szerkezetében is eltér a latin nyelvű oklevelektől. Semmiféle rokonságot nem mutat a császári oklevelekkel - Bizáncban és a balkáni görög magánoklevelekben találjuk meg a veszprémvölgyi oklevél rokonságát. Heribert C Magyarországra érkezése előtt írhatták (1002), de az alapítólevél keletkezési kora vitatott: Géza vagy Istvánnevéhez, esetleg Szent Imre bizánci házasságához kötik.
Az oklevelet a Magyar Országos Levéltár őrzi.
A veszprémvölgyi monostor görög nyelvű alapítólevele Kálmán király átiratában István király görög nyelvű oklevele:
Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Én, István, keresztény s egész Hungria királya, miután létesítettem, felállítottam és berendeztem a szentséges Istenanya veszprémi, érseki monostorát, s összegyűjtöttem benne apácák seregét a magam, nőm és gyermekeim, valamint egész Pannonia lelki üdvéért, így rendelkezem. Ajándékozok ennek a monostornak kilenc falut földestűl együtt. Ezen falvak nevei a következők: először Szárberény, negyvennyolc füsttel és hat halásszal; aztán egy másik falu, Szántó, harminc családdal - ez a Dunánál van -, továbbá (ti. ajándékozok) húsz családot a szentséges Istenanya beiktatásakor, úgyszintén a szombotu-i révet hét révésszel, hasonlóan a vásárvámot is, valamint lovas szolgát hatvanat, halászt a Dunán tizenkettőt, ácsot hármat, kovácsot kettőt, pohárnokot egyet, esztergályost egyet; (ti. van aztán) Paloznakban egy birtokrészes vincellér meg Faddon is egy vincellér, Melegdi; kapja meg továbbá majorgazdaság gyanánt a Szentháromság szigetét. Az összes falunevek együttesen ezek: először Szárberény, aztán Mama, aztán Sandor, aztán Kenese, aztán Csittény, aztán Szántó, aztán Padrag, aztán Zalészi, aztán Gerencsér. S több más egyebet is ajándékozok a szentséges Istenanyának, az érseki monostornak, hogy a monostoré legyen, amíg csak ég és föld áll. De szabad rendelkezési joggal is felruházom ezt a monostort avégből, hogy azokat, akik nem akarnak a szent monostor fönnhatósága alatt lakni, a fejedelemasszony és a nővérek rendelete nélkül űzzék ki arról a helyről kedvük és akaratuk ellenére. Ha pedig valakit azon kapnának, hogy abból, amit én a monostornak adtam, elszakítana vagy elidegenítene valamit, legyen az az én nemzetségemből vagy bárki más, akár király, akár főúr, akár ispán, akár püspök akár más valaki, átok szálljon rá az Atyától, a Fiútól és a Szentlélektől, dicsőséges Asszonyunktól, az Istenanya s örökké szűz Máriától, a dicsőséges Apostoloktól, a háromszáztizennyolc atyától és minden szentektől s tőlem, bűnöstől. (Forrás: Czebe Gyula - Moravcsik Gyula által javított - fordítása)
Kálmán király latin nyelvű oklevele:
Az Úr megtestesülésének 1109. évében a legkeresztényibb Kálmán király parancsára lett megújítva ez a veszprémi apácák monostoráról szóló privilegium. A megújítás oka a következő volt. Mivel Szent Istvánnak az egész kiváltságlevele, amely ugyanezen monostor minden tartozékáról szólt, az ő viaszpecsétjével lepecsételve lett összetekerve, de bizonyos pereskedések miatt elkerülhetetlenül fel kellett bontani, ezért a pereskedések megszűntével - hiszen a régi privilégium elvesztette hitelességét - olyan újat kellett készíteni, amely azt tartalmazta, amit az a monostor minden vitán felül birtokolt abban az időben, midőn megparancsolták a privilégium megújítását. Tehát Simon pécsi püspöknek a király parancsára és a veszprémi püspök egyetértésével tartott alapos vizsgálata és a legkeresztényibb Kálmán királynak szóló jelentése alapján a következőket találták ellentmondásmentesen az egyházéinak: Szárberény falu 54 házzal, de a faluhoz tartozó föld és erdő közös a falu lakói között. Szántó falut a Duna mellett először 32 házzal adta oda Szent István, azután az egyház felszentelésekor adott ugyanabban a faluban még húsz házat. Ugyanebben a faluban van még 12 halász is. A falu teljes földje az apátnő birtoka. Ugyanezen falu vásárvámja és révpénze hét hajóssal együtt a monostoré. Adott egy szigetet is Silden és a szigeten kívül adott magánál a révnél egy birtokot marhalegelőül. A föld azonban közös. Magánál a Sild révnél keszeghalászatuk van. A harmadik falu Máma, a negyedik Sándor, az ötödik Kenese, a hatodik Csittény. Ezen négy faluban: Mámán, Sándorban, Kenesén, Csittényben a föld nem közös és nem szabad akárkinek ott laknia, csak ha az apátnő engedi. A hetedik falu Sarlós, a föld azonban közös a pécsi püspök népével. A nyolcadik falu Padrag, ahol Padrag fiának közös a földje az apátnő népével. A kilencedik falu Gerencsér, amelynek a földje közös. Mindezekben a falvakban az apátnőnek nincsenek lovasszolgái, de van 63 háznyi szekerese és kétháznyi kovácsa és egy esztergályosa, valamint egy pohárnoka.A többiek szőlő- és földművesek. Paloznakon is van az apátnőnek egy szőlőművese a szőlejével. Ezen kívül adott a Szent Király Madocsa révjénél vizahalászatot, amely a Szűz Mária apácáinak étkezésére szolgál. A monostor kezdeményezőjének nyelve szerint görögül íródott régi privilégiumot azért írattuk hozzá, hogy a régi és az új összehasonlításából biztosan kiderüljön az igazság. Hiszen a pécsi püspök vizsgálata szerint az újba be lettek véve azok is, amelyek nem találhatók meg a régiben, vagyis azok, amelyekkel gyarapodott a szent egyház az idők folyamán. Bárkit azonban, aki ezeket, amelyeket ez a privilégium tartalmaz, valamivel is csökkenteni merészelné, Isten, az igaz bíró és Szűz Mária, minden apostol és minden istenhívő átka érje - ahogyan a régi privilégiumban írva van -, és az Isten egyházának megtámadásáról szóló országos törvény szerint fizessen. (Forrás: Érszegi Géza fordítása)