A legrégebbi eredeti latin oklevélben fennmaradt magyar szavak

TIHANYI ALAPÍTÓLEVÉL – 1055

A jelenleg ismert legrégebbi magyar nyelvű szövegemlék

PRAY-KÓDEX – HALOTTI BESZÉD – 1192–1195

Az első fennmaradt magyar nyelvű vers

LEUVENI KÓDEX – ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM – 13. század utolsó harmada

A harmadik legkorábbi magyar nyelvű szövegegyüttes: latin prédikációk mellé emlékeztetőül lejegyzett rímes divíziók (alosztások)

SERMONARIUM – GYULAFEHÉRVÁRI SOROK – 14. század első harmada

Korai dramatizált prédikáció vagy traktátus töredékei

KÖNIGSBERGI TÖREDÉK ÉS SZALAGJAI – 14. század közepe

A legterjedelmesebb szójegyzékünk (2140 szó)

SCHLÄGLI SZÓJEGYZÉK – 1405 körül

A legkorábbi magyar bibliafordítás fennmaradt részletei; az ún. Huszita Biblia

APOR-KÓDEX – 15. század vége, 16. század eleje 
BÉCSI KÓDEX – 15. század középső harmada 
MÜNCHENI KÓDEX – 1466

A legrégebbi magyar nyelvű könyv – Assisi Szent Ferenc legendája

JÓKAI-KÓDEX – 1440 körül

A legrégibb, eredetiben fennmaradt históriás énekünk

SZABÁCS VIADALA – 1476

A legrégibb magyar nyelvű nyugta

VÉR ANDRÁS MENEDÉKLEVELE – 1493. január 1.

A középkorból ránk maradt legszebben díszített magyar nyelvű kézirat
 

FESTETICS-KÓDEX – 1492–1494

Árpád-házi Szent Margit magyar nyelvű legendája

MARGIT-LEGENDA – 1510

A magyar nyelvű gúnyköltészet legrégebbi fennmaradt emléke

PEER-KÓDEX – APÁTI FERENC FEDDŐÉNEKE – 1520 körül

A második nagyobb terjedelmű magyar bibliafordítás

JORDÁNSZKY-KÓDEX – 1516–1519

A legterjedelmesebb nyelvemlék, a Karthauzi Névtelen prédikáció- és legendagyűjteménye

ÉRDY-KÓDEX – 1526

Az első magyarországi nyomtatott térkép

TABULA HUNGARIAE, A LÁZÁR-FÉLE TÉRKÉP – 1528