Pray-kódex
A kódex 1192–1195 között másolt része egy felvidéki bencés kolostorban, talán Boldván vagy Jánosiban jött létre. Valószínűleg több bejegyzés került a kötetbe annak Pozsonyig tartó vándorútja során, a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben. A kézirat 1241-től Pozsonyban volt, ahol egy a 12. század közepén keletkezett ívfüzetet kötöttek az elejére (f. I–IV.).
A nyelvemlék anyaga: pergamen
Méret: 235×150 mm
Őrzőhely: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. A hívő sírjánál elmondható nemzeti nyelvű beszéd-minta ebben a korban csak német nyelvterületen maradt fenn. Magyarországon a temetési beszéd, a sermones (sermo super sepulchrum – beszéd a sír fölött) gyakorlata feltehetőleg német befolyásra honosodott meg. Keletkezése 1192 és1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található. A kódex latin nyelven írt szövege a sacramentarium (miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv), a 135. lapon fejeződik be, a régi magyar írással készült magyar szöveg a 136. lapon maradt fenn.
Első felfedezését Schier Xystus Ágoston rendi szerzetesnek tulajdonítják, ez azonban vitatott.[6] Nyilvánosan elsőként Pray Györgyjezsuita szerzetes számolt be róla 1770-ben,[7] egy hétsoros szemelvényt tett közzé. Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben.
Halotti beszéd és könyörgés; Pais Dezső olvasata
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, monda neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. „Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz.” Hallá holtát az ő teremtő Istenétől, de feledé. Engede az ördög intésének, és evék azon tiltott gyümölcsből. És azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserü vala a vize*, hogy a torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de az ő egész fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt e munkás világba, és lőn Ádám a halálnak és pokolnak fészke – és az ő egész nemének kárára kihatóan. Kik azok? Mi vagyunk. Ahogy ti is látjátok szemetekkel. Bizony egy ember sem kerülheti el e vermet. Bizony mind ahhoz járók vagyunk. Kérjük Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen és bocsássa meg az ő minden bűnét. És kérjük Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és az angyalokat mind, hogy imádkozzanak érette. És kérjük Szent Péter urat, kinek adatott hatalom oldásra és kötésre, hogy oldja fel az ő minden bűnét. És kérjük mind a szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten az ő imádságuk miatt bocsássa meg az ő bűnét – és szabadítsa meg az ördög üldözésétől és a pokol kínzásától, és vezesse őt a paradicsom nyugalmába, és adjon neki a mennyei országba utat és minden jóban részt. És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: Kürie eleiszon!
Szerelmes barátim! Imádkozzunk e szegény ember lelkéért, kit az Úr e napon e hamis világ tömlöcéből kimente, kinek e napon a testét temetjük, hogy az Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelébe helyezze, hogy az ítéletnap eljövén az ő minden szentjei és felemelkedettei (választottai) közé jobb felől való odaiktatás végett felélessze őt! És tibenneteket is! Clamate ter: Kürie eleiszon*.
Halotti beszéd és könyörgés – Pais Dezső olvasata; előadja: Bánffy György
Filmetűd egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünkről, a Halotti Beszéd és Könyörgés című irodalmi műről
A HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS ÁLTAL IHLETETT ALKOTÁSOK:
A Halotti beszéd és könyörgés Jáki Sándor Teodóz OSB. előadásában
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd - Latinovits Zoltán előadásában
Márai Sándor: Halotti beszéd - Szakácsi Sándor előadásában
Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek - Dörner György előadásában
Durkó Zsolt: Halotti beszéd - oratórium