A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája.

A Képes krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Clmae 404. jelzeten. A 15. században 1458–1490 között még Magyarországon volt, Mátyás király udvarában, ezután először Franciaországba, majd Brankovics György szerb despota udvarába került. A 16. századtól a bécsi Udvari (majd Osztrák Nemzeti) Könyvtár állományába tartozott, ezért korábban bécsi Képes krónikának (Chronicon pictum Vindobonense)nevezték. Az 1932-ben megkötött velencei kultúregyezmény eredményeként, 1934-ben került vissza Magyarországra.

A középkori történelem, művészet- és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.

Törzsanyaga 75 (kis)fólió pergamen (kb. 300×210 mm), amik elé egy, mögé harmincegy papírlapot kötöttek. Kötése 16. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74. fólión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros.

A Nekcsei Biblia és a Magyar Anjou-legendárium mellett legbecsesebb kézzel illusztrált művészettörténeti emlékünk a 14. századból.

A Képes krónika Geréb László fordításában